Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság sajtóközleménye

Az alvás világnapja 2011
2011. március 18.
Magyarország immár harmadik éve csatlakozik az Alvás világnapja eseményhez, amelynek napja idén 2011. március 18-ára esik. A kezdeményezést amerikai szakemberek indítottak el 2008-ban, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet korunk egyik népbetegségére, a nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, kialvatlanság, álmosság következményeire.

Amikor alvászavarról beszélünk, általában mindenki elsősorban az álmatlanságra, azaz az elalvás és/vagy átalvás zavarára gondol, hiszen a legóvatosabb becslések szerint is népesség minimum egyharmada szenved álmatlanságban (bizonyos vizsgálatokban a népesség 65-66 %-át találták érintettnek).

Alvászavart számtalan tényező okozhat: stressz, túlhajszolt életmód, munkahelyi vagy családi problémák, konfliktusok, a nem megfelelő alvókörnyezet (zaj, erős fény, nem megfelelő fekhely, hangos szomszédok, horkoló hálótárs, gyereksírás, stb.). Az alvásunk minőségére a rendszertelen alvás is rossz hatással lehet (pl. többműszakos munkarend, vagy gyakori időzónaváltással járó utazások), hiszen szervezetünk belső órájának alvásszabályozó mechanizmusát ezzel megzavarjuk, és ha nem akkor fekszünk az ágyba, amikor a szervezetünk aludna, alvásunk ugyancsak nem a megfelelő minőségű lesz. Ezek az okok általában nyilvánvalóak mind a beteg, mind az orvos számára, és ha átmeneti jellegűek, általában sikerül megbirkózni velük. Ha azonban tartósan fennállnak, fáradtsághoz, a munkateljesítmény, figyelem, koncentráció csökkenéséhez vezetnek és speciális terápiát igényelnek. Ilyenkor tanácsos alvásszakértő (szomnológus szakember) segítségét kérni.

A Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság célja, a különféle alvászavarok, alvásbetegségek kivizsgálása, terápiája, az alvásbetegségek következményeinek, szövődményeinek megelőzése. Fontos feladata a közvélemény figyelmének felhívása a megfelelő minőségű, nyugodt alvás szerepére az egészség megőrzésében.

A Társaság bízik benne, hogy az Alvás Világnapja jó alkalom arra, hogy eloszlassunk néhány tévhitet, például sokan hiszik, hogy az alkoholtól jól lehet aludni, mert először álmosít, pedig ennek pár órával később ébresztő hatása alakul ki. Egy másik tévhit, hogy a horkolás nem betegség, amolyan „férfias dolog”, ami legfeljebb az alvótárs nyugalmát zavarja meg. Pedig a horkolás a légzésünk zavarának egyik jól hallható figyelmeztetése. A tartósan fennálló, hangos, sőt szaggatott horkolás a garat elzáródását jelzi, amit mindenképpen kezelni kell. Az ilyen horkolás mögött ugyanis nagy valószínűséggel megbújhat az alvási apnoé, azaz az alvás közben a garat elzáródása miatt kialakuló légzésszünet, aminek elsődleges hatásaként a szervezetünk oxigénellátása jelentősen csökken. Ennek több éven keresztül tartó fennállása szív- és agyi érrendszeri betegségeket okozhat, mint például a kezelhetetlen magas vérnyomás, a pitvar-fibrilláció, szívinfarktus, és a sztrók. Ez utóbbi kettő kimenetele katasztrofális is lehet. De ezeken túl anyagcserezavart is, például cukorbetegséget, jelentős mértékű elhízást okozhat, amelyek a megfelelő terápia beállításával megelőzhetők!

Gyakran irigylik a jó alvókat. Büszkén mondják betegeink „nekem nincs semmi problémám, bárhol, bármikor mélyen el tudok aludni”. Pedig nyilvánvaló, hogy az akaratunk ellenére történő, akár csak pillanatokig tartó elalvás súlyos balesetek lehetőségét rejti magában – gondoljunk az elalvásos közlekedési balesetekre. Napközbeni álmosságot számtalan alvásbetegség okozhat, például alvásfüggő légzészavar, nyugtalan láb szindróma vagy narkolepszia.

Természetesen az alvás alatti kóros folyamatok vizsgálata csak alvás alatt lehetséges, ezért ezeket a betegeket alváslaboratóriumban kell kivizsgálni. Itt az éjszakai alvás alatt regisztráljuk az agyi elektromos tevékenységet, légzést, pulzust, a vér oxigén telítettségét, izomtónust, végtagmozgásokat. A vizsgálat eredményeként választ kapunk arra, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű-e betegünk alvása, nem szenved-e alvásfüggő légzészavar okozta éjszakai oxigénhiányban, vagy alvásfüggő mozgászavarban.

Az alvásszakértők (szomnológusok) olyan orvosok lehetnek, akik az alapszakmájukon felül elmélyültek az alvásgyógyászat tudományában. A Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság az Európai Alvástársaság követelményrendszere alapján ítéli meg a szomnológusi képzettséget, amit a Közép-európai régióban elsőként már Magyarországon is bevezettek. Ennek keretében a szakorvosokat és az alvásdiagnosztikai központokat is egy szigorú rendszeren keresztül tanúsítják, amelynek követelményrendszerét és eredményét a www.alvastarsasag.hu honlapon teszik közzé. Az Amerikai és Európai Alvástársaság irányelveinek megfelelően a Magyar Alvástársaság kidolgozta a leggyakoribb primer alvásbetegségek terápiás és kivizsgálási protokollját, amelynek alapján az akkreditált alváslaborok dolgoznak.

Az alvászavarok kezelése természetesen gyakran igényli különböző szakmák együttműködését, például pszichológus, vagy egyéb szakember is segítséget nyújthat. Ha például a betegnek magatartás- vagy, életmód változtatásra van szüksége, lehet egy pszichoterápiás kezelés, vagy alternatív gyógymód igen hatásos, de elsődleges alvásbetegség esetében, amelynek nappali következményei erősen érezhetőek, feltétlenül szükséges az alváslaboratóriumi kivizsgálás és a szakorvosi segítség!