| Agyi szabályozás |
|
|
|
|
Az alvásperiódus circadián szabályozása Az alváson belül jellegzetes ultradian REM-NREM ciklusok vannak, az alvásfolyamat egy tömbben kezelhetô programként fogható fel. A kérdés, hogy mi indítja meg ill. idôzíti a nap egy bizonyos periódusában az alvásprogramot, régóta felmerült. Kérdéses, hogy az alvásciklus belsô, vagy külsô vezérlésû. Ennek eldöntésére kísérleti személyeket hat hónapig megfosztottak a külsô idôtagoló tényezôktôl, olyan speciális lakásokban éltek, ahol nem voltak ablakok, nem használhattak telefont, TV-ét, rádiót, nem volt órájuk és semmi kapcsolatuk nem volt a külvilággal. Ilyen körülmények között a kísérleti személyek alvásának circadián ciklicitása fennmaradt, de elalvási idejük mind késôbbre tolódott, a ciklusidô meghaladta a 24 órát és 25 órához közelített. Mindez amellett szólt, hogy az alvásperiódus ciklicitását külsô tényezôk ugyan valamelyest befolyásolják, de alapvetôen egy „belsô óra" szabályozása érvényesül.
Az alvásprogram idôzítését, vagyis a 24-órás napban való elhelyezkedését a nucleus suprachiasmatis szabályozza. Ennek a magrendszernek a roncsolása patkányokban az alvásperiódusok jelentkezésének ritmusát teljesen felborította, viszont magzati suprachiasmalis magszövet implantálásával az alvásperiódusok korábbi ritmusa visszaállítható volt. Más oldalról viszont az alvás circadián ritmuson belüli idôzítését a melatonin szekréció szabályozza. A melatonin a corpus pinealeban szabadul fel. Szekréciója sötétség függô és az alvástól független. Sötétben szekretálódik mind az éjszaka alvó emberben, mind az éjszaka aktív állatokban és a világosság megszakítja termelôdését. A melatonin alvásidôzítést befolyásoló szerepe a suprachiasmalis magban érvényesül, amelyben melatonin receptorokat mutattak ki. |







Feltételezhetô, hogy miután az alvás és ébrenlét a világosság- sötét váltakozásával szinkron jelenség az egész állatvilágban (függetlenül attól, hogy egyes állatok, mint éppen a patkány is, sötétben aktívak és világosban alszanak), a „circadián óra" összeköttetésben kell legyen a vizuális inputtal, vagyis a szemünk át beérkező fénnyel. A retinánk egy a többitől elkülöníthető speciális pigmentet (fényelnyelő fehérjét) tartalmazó receptorcsaládja, a spektrum egy meghatározott hullámsávja (450-480 nm) által működésbe jön és egy meghatározott úton eléri agyunk biológiai óráját, az ún. nucleus suprachiasmaticust.