Bezár

A www.alvascentrum.hu alvás témájú egészségügyi információs portál.Alvásvizsgálatok, alvásközpontok, alvást elősegítő termékek, terápiák.

Médiaajánlat Ezt az email címet a spamrobotok ellen védjük, megtekintéséhez engedélyezze a JavaScript használatát

Szerkesztők:
dr. Terray-Horváth Attila
Ezt az email címet a spamrobotok ellen védjük, megtekintéséhez engedélyezze a JavaScript használatát
Geiger Andrea
Ezt az email címet a spamrobotok ellen védjük, megtekintéséhez engedélyezze a JavaScript használatát
Amennyiben weblapunkkal kapcsolatos észrevételük van, kérjük írják meg nekünk.

Impresszum, médiaajánlat


NREM és REM alvás PDF Nyomtatás Email

Az NREM és REM alvás jellegzetességei és élettani hátterük

 

Emberben, újszülött korban rövid alvás és ébrenlét periódusok váltják egymást a 24 órás napon belül számos alkalommal és az alvás tartama 17-18 óra. Késôbb az alvástartam fokozatosan csökken és 3-5 éves korra kialakul az alvás-ébrenlét ún. diurnális mintázata, vagyis az alvás egyre inkább egy nagyobb tömbben jelentkezik éjszaka, az alvás tartama 10-12 órára csökken, és nappal még mindig vannak alvás periódusok. Serdülôkorban alakul ki a felnôtt alvás-ébrenlét mintázat: 7-8 óra alvás egy tömbben éjszaka délutáni rövid alvás periódussal (szieszta) vagy anélkül. Idôskorban az éjszakai alvás tartama ismét csökken és a kisgyerekkori mintázatra emlékeztetve, nappal gyakori rövid felületes alvás periódusok jelentkeznek.

Az EEG, majd késôbb a polysomnographia bevezetésével egyre több objektív adat gyûlt össze az éjszakai alvás lefolyásáról és Aserinsky és Kleitman az 50-es évek elejérôl származó felfedezése óta ismert, hogy az alvásfolyamat két alvás típus, a NREM és a REM alvás, ciklikus váltakozásából épül fel.

Egy átlagos éjszakai alvás szakaszainak és fázisainak egymásutánja fiatal felnôttkorban

 


Az NREM alvást 90-120 percenként REM periódusok szakítják meg, melyek tartama estétôl reggelig nô és a REM-re jellegzetes állapotjellemzôk is egyre kifejezettebbek. Ugyanakkor viszont a NREM alvás „intenzitása" estétôl reggelig egyre csökken. Élettani körülmények között a REM alvás a felnôttek összalvásának mintegy 20-25 százaléka. A REM alvás tartama jellegzetesen életkorfüggô, újszülöttkorban 17-18 óra alvás mintegy 50%-át teszi ki és csak 2-3 éves korra csökken az alvás egy negyedére. Idôskorban tartama csak kevéssé csökken.

A NREM alvás vagy Lassú Hullámú Alvás (LHA) az agyi aktiváció és a somatikus mûködések jelentôs csökkenésével jár. Az EEG-ben lassú oscilláció és ún. alvási orsózás uralkodik, a szívfrekvencia és a légzésszám csökken, a vegetatív rendszer sympatikus uralmát parasympatikus túlsúly váltja fel, a testhômérséklet csökken. Egyes hormonok _ legpregnánsabban a növekedési hormon _ kiáramlása jellegzetesen lassú hullámú alvás függô. Az EEG változások a thalamikus nem-specifikus rendszer munkamódjának megváltozásával függnek össze. Ez a rendszer fázikus munkamódra vált, amelynek lényege az, hogy alternálóan izgalom és gátlás váltják egymást ciklikus módon mind a corticalis piramis, mind a thalamikus relé sejtekben. A gátló fázist a reticuláris thalamikus magrendszer fázikus GABA-erg gátló hatása biztosítja, amellyel mind a kéreg, mind a thalamus sejtjeire hat. A visszatérô gátlás meggátolja, hogy a thalamikus relé sejtek folyamatosan közvetíthessék a külvilág felôl a kéregbe áramló éberséget fenntartó ingerözönt.

A thalamus mûködésváltozásának hatására csökken a frontális kéreg beidegzése és következésképpen metabolizmusa is. Ez az állapot egyúttal az agytörzsi cholinerg ébresztôrendszer mûködésének visszaszorulását is eredményezi és a kéreg beidegzésében mind a cholinerg mind az aminerg (szerotonin és noradrenalin) komponens jelentôs csökkenését hozza létre.

A REM alvás, amely ciklikusan felváltja a NREM szakaszokat, teljesen más vonásokat mutat. Ebben az állapotban az agy éber állapotnál is nagyobb mértékben aktivált, ugyanakkor mind a sensoros beáramlás, mind a motoros rendszer gátlás alatt áll. Ezért valóban találó a „paradox alvás" megjelölés. A leglényegesebb vonások a következôk. Az EEG éber állapothoz, vagy még inkább igen felszínes 1-es stádiumhoz hasonlít. Az agyi átáramlás növekszik és nô az agy hômérséklete is. A kérgi kiváltott potenciálok komponens összetevôi az éber állapothoz hasonlóak. A vázizomzat, kivéve az oculomotor rendszert és a diafragmát, tónusvesztett. Ugyanakkor az arc és végtagok idôszakosan mioclónusosan ránganak és a szemgolyók sajátos nystagmusszerû, változó tartamú szünetekkel megszakított, rezgésben vannak. A szív és a légzés ritmusa gyors és különösen a szemmozgásos idôszakokban aritmiás szakaszokat tartalmaz. Férfiaknál penis, nôknél clitoris erekció van, függetlenül az álomtartalom sexualis jellegétôl. A REM-bôl ébresztett személyek mintegy 85%-a álmokról számol be. A thermoreguláció felfüggesztôdik, megszûnik az izzadás, egyben a NREM-re jellemzô gyakori electrodermalis tevékenység és poikilotherm állapot alakul ki.

Agytörzsi átmetszéses és sértéses kísérletekkel kimutatták, hogy a REM állapotért felelôs struktúra a ponsban van és a kritikus terület a tegmentumban lateralisan a nucleus pontis oralist foglalja magába és a locus coeruleustól ventralisan helyezkedik el. Az itt elhelyezkedô sejtek REM alatt aktívan tüzelnek, míg LHA-ban és éber állapotban csendesek (REM-on neuronok). A REM kiváltható ezeknek a struktúráknak az acethylcholin agonista ingerlésével (pl. carbachol kristály implantálásával) is.

Prof. Dr. Halász Péter és Dr. Bódizs Róbert
Forrás: HIPOCRATES