A dohányzók körében is gyakrabban fordul elő ez a kellemetlen éjszakai "szokás" a légút összeszűkűlése miatt, mert ez esetben a légzés többnyire szájon át történik. Nincs ez másképpen egy görbe este után sem, mikor lefekvés előtt pár órával az alkoholfogyasztás következtében az arc, állkapocs, garat izmai ellazulnak és a légzés szintén szájon át történik.
Háton fekve gyakoribb a horkolás, ezért másik fekvő helyzet választásával csökkenthető az intenzitása. A dohányzás, alkoholfogasztás, súlyfelesleg csükkentése egyenesen arányos a horkolás erősségének csökkenésével. Az alvás húsz-harminc százaléka ugyanis a mélyalvás, ilyenkor termelődik a növekedési hormon, melynek jelentős a zsírégető hatása. Ha alvásunk romlik, azonos kalóriabevitel és azonos életmód mellett hízni fogunk! Már a részleges fogyás is javíthatja az alvás közbeni légzést, ugyanis ekkor a garat átmérője nő.
Orvos felkeresésénél a szakorvos figyelmeztet: tudni kell, hogy műtéti beavatkozást csak bizonyos rendellenességeknél alkalmaznak, ilyen az orrpolip vagy más daganatok, az orrsövényferdülés és az állkapocs vagy a lágyszájpad deformálódása. A gyógyszeres kezelés az apnoés betegek csak kis hányadán segít, de a különféle segédeszközök nagymértékben javítják az életminőséget. Orrmaszk, orrfásli segítségével például meghatározott nyomással a levegő beáramlik a légutakba, lehetővé válik a normális légzés. Egy kis szájbetét viselésével pedig kiküszöbölhető az úgynevezett mélyharapás jelensége, amikor is az alsó fogsor hátrébb áll, mint a felső, s ezáltal a garat beszűkül. A szájbetét felső tálcája megtapad a felső fogsoron, így az alsó tálca megakadályozza a nyelv és az állkapocs alvás közbeni hátracsúszását a garat felé, így a légutak nyitva maradnak, s megszűnik, vagy jelentős mértékben csökken a horkolás. Néhány megoldást ma már a TB is támogat. |