Szerző: Dr. Köves Péter

Felgyorsult világunkban az elégtelen alvás, az alvás-ébrenlét súlyos zavarainak megelőzése, következményeinek kiküszöbölése kemény kérdéseket tesz fel az orvostudománynak. Ezek a gondok vezettek a speciális alvásklinikák, ambulanciák és laboratóriumok kialakításához, egy új orvosi szakma megteremtéséhez.

A foglalkozások, a mind magasabb teljesítményigény alapkövetelménnyé teszik a megfelelő pihentető alvás biztosítását. Ezek a gondok vezettek az e kérdésekkel speciálisan foglalkozó alvásklinikák, laboratóriumok tömeges szervezéséhez és egy új tudományág, az alvás-ébrenlét zavarok gyakorlati megoldását célzó alvásmedicina kialakulásához.

Alvásunk az A fokozódó stressz, a felgyorsult közlekedés, a több műszakkal kombinált speciális teljesítményt igénylő ébrenléttel azonos értékű, azzal szoros funkcionális kapcsolatban lévő összzetett pszichobiológiai folyamat, szellemi működésünk, biológiai szabályozásunk minden szintje folyamatosan zajlik az ébrenlét és alvás ritmikus váltakozása során. A Föld forgásával változó helyi fény-sötétség és környezeti viszonyok hosszú tanulási folyamat eredményeképpen alakítják ki életünkben az ébrenlétünk és alvásperiódusunk váltakozását szabályozó biológiai óránkat. E biológiai óra helye az agyalapon, látóidegünk kereszteződése előtt található. Közvetlen szabályozásában a környező fényviszonyok mellett a tobozmirigyben termelődő melatonin játszik vezető szerepet. Ez a biológiai óra szorítja közel 24 órás korlátok közé az úgynevezett homeosztatikus szabályozást, ami az agy számára a teljes regenerációt jelentő alvásmennyiség biztosítását, az ébrenléti működésével párhuzamosan felszaporodó anyagok (pl. adenosis) eltávolítását jelenti. Alvásunk ciklusos szerkezete is tükrözi az alvás alapfunkcióját: első harmada a mély, lassú hullámú alvás és a regenerációt segítő szomatotrop hormon, utolsó harmada már a másnapra való felkészülés (adrenalin, szimpatikus idegrendszeri aktivitás fokozódása, gondolkodási programokat elrendező álomfázis) jegyében telik.

Alvásigényünk életünk során jelentősen csökken. A kisiskolások 8-10 óra igénye 60 év felett már 5-6 órára csökken. Az alvásigényt emellett az aktuális szellemi teljesítmény is befolyásolja. Az alvásban számos olyan folyamat zajlik, melynek hiánya súlyos és tartós kóros következményekkel jár memóriánkban, figyelmünkben, különösen a homloklebeny működését érintő összetett kivitelező funkciókban, alkalmazkodóképességünkben. Extrém hiány vagy zavar az ébrenlétünket váratlanul áttörő, ezért igen balesetveszélyes alvásrohamok, elalvások képében nyilvánulhat meg. Különösen azon – főleg középkorú férfiaknál jelentkező – kóros állapotokban, amikor az alvásfolyamatot a garat ismételt és átmeneti elzáródása szakítja meg, a nehezen kezelhető magas vérnyomás, az agy és a szív vérellátási zavarainak rizikója növekszik közel harmincszorosára.

Gyakorlati szempontból alapvetően fontos, hogy az adott alvászavar mióta áll fenn. Ha alvásunk vagy ébrenlétünk több mint egy hónapja rendellenes, keressünk fel panaszainkat megfelelően értelmezni képes, alvásambulancián dolgozó szakembert.
Rövid, átmeneti alvászavar és ismert ok (időzónaváltás, stressz, családi, munkahelyi konfliktus, testi betegség, fájdalom) esetén az alváshigiénés szabályok szigorú betartása rövid hatású altatószer átmeneti alkalmazása, az ok elhárítása vagy annak megfelelő protokoll mentén történő megoldása – autogén tréning szorongás esetén, koronterápia és melatonin megfelelő kombinációban történő alkalmazása időzónaváltás esetén, az alapbetegség meggyógyítása, fájdalomcsillapítás – sikeres lehet.

Krónikus alvás-ébrenlét zavar azonban első lépésként az ok (vagy okok) kiderítését igényli. Ezért szükséges, hogy szakember megfelelő kórelőzmény és nemegyszer házastárstól, családtagtól nyert adatok birtokában (az alvó nincs tudatában sok olyan jelnek, ami az alapbetegségre nagyon jellemző lehet: horkolás, beszéd, mozgás), megfelelő, általában rövid időt és igen ritkán kórházi kezelést igénylő vizsgálatok elvégzése után megtalálja az okot, és javaslatot tegyen az eredményes megoldásra. E vizsgálatok speciális része egy éjszakát vagy egy nappalt igénylő alváslaboratóriumi megfigyelés lehet. Nemegyszer az alvásmonitorozó műszert a páciens haza is viheti. Fontos, hogy egy ilyen út bejárása nélkül esély sincs a gyógyulásra, a nem megfelelő terápia (leggyakrabban gyógyszeres kezelés) káros következményeivel terhelődik (gyógyszermegszokás, utóhatás stb.), és előbb-utóbb a beteg életének egyik központi megoldatlan problémájává súlyosbodik. Hazánkban is kialakul az alváslaboratóriumok hálózatának rendszere. E hálózat részletei megismerhetők a www.alvascentrum.hu weboldalon.

Dr. Köves Péter
/A szerző az orvostudományok kandidátusa, a Központi Honvédkórház Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központjának ideggyógyász főorvosa, alváskutató.